Népzenei hagyományokat őrizni szerintem az egyik legszebb dolog a világon. Megszólaltatni az ősi hangszereket, előcsalni belőlük azokat az akár több száz éves dallamokat, amelyeket kifejezetten ezekre írtak olyan, mintha a múltba nyernénk bepillantást egy kis ablakon, amit a zene nyit. A népi énekesekkel összedolgozva a népzenészek olyan kincsét őrzik a kultúrának, legyen szó bármelyik népről is, aminek nem szabad a feledés homályába vesznie. Én például gyerekkorom óta hegedülök, de mellette még a tekerőlantba is volt szerencsém belekóstolni. Lány létemre nem azt várták volna tőlem, hogy a klasszikus zene felé orientálódom, de megérintett a népzene, és nem volt megállás. Azóta tagja és rendszeres fellépője vagyok a kis kamarazenekarommal egy néptáncklubban, és talán nem túlzás azt állítani, hogy zenészek és táncosok közt mély barátság alakult ki. Nem véletlen tehát, hogy amikor az egyik hozzánk járó pár bejelentette, hogy egybekelnek, óriási öröm és izgalom lett úrrá mindenkin. Így történt, hogy a lánybúcsú Balaton partra szerveződött, és valami frenetikusra sikerült.

A lányokkal nagyon fellelkesültünk, elvégre nem minden nap történik ilyesmi. Egy esküvő mindig boldog esemény, főleg ha ennyire összeillő és összhangban élő fiatalok tartják. Számomra külön öröm volt, hogy megkért: a zenekarral mi zenéljünk az esküvőjükön. Bár tény, hogy így csak a polgári szertartáson tudunk ott lenni, mert utána rohanni kell a lagzi helyszínére készülni, de így is megtiszteltetés. A lánybúcsú kérdése viszont egyelőre nyitott volt, ugyanis mindannyian egyetértettünk abban, hogy valami nagyon különlegesre, emlékezetesre van szükség. Mivel eleve különleges amit csinálunk, így nagyon nehéz volt felülmúlni ezt. Valaki odáig merészkedett, hogy tarthatnánk itt, a táncházban, de az még annyira se lett volna extra, mint egy egyszerű táncest. Nem, itt valami sokkal kirívóbbra, valami sokkal ütősebbre volt szükség. Ezért egyeztünk meg abban, hogy létrehozunk egy beszélgetést, ahová mindenki leírhatja az ötleteit, ahol megvitathatjuk a részleteket.

Ez a csoport részben nagyon jó ötletnek bizonyult, viszont ismerjük az embereket, ha van megosztási felület, akkor szeretnek is megosztani. Egyre-másra bukkantak elő a vicces macskás videók, de leánybúcsú ötlet egy szál se, utána pedig egészen leülepedett minden, mint a felkavart iszap. Néha még fel-felbukkant pár ötlet, de nagyon sokáig csend volt. Óriási szerencse, hogy rengeteg idő állt a rendelkezésünkre, mert a “szervezést télen kezdtük el, az esküvő pedig ősz közepére volt esedékes. Így bőven volt időnk tervezni, már ha azzal foglalkoztunk volna. Egyszer aztán, ki tudja miért, az egyik hölgy belinkelt nekünk egy weboldalt, ami egy balatoni programirodáé. Eléggé izgalomba jöttem, hiszen ha a lánybúcsú Balaton környékén lett volna, azzal egy csomó érdekes, izgalmas dolgot lehetett volna csinálni. Azonban minden kiment a fejemből, amikor megláttam, hogy micsoda lehetőség hullott az ölünkbe.

El tudtok képzelni balatoni vitorlázással egybekötött lánybúcsúnál izgalmasabbat? Egész nap szelni a habokat egy vitorlás fedélzetén, korlátlan italfogyasztással, ráadásul képzett személyzettel? Ez valami hihetetlen! És mindemellett minden résztvevő kap karszalagot, amivel a legmenőbb szórakozóhelyekre ingyen mehetünk be, és kedvezményes a fogyasztás! Tény, ez kicsit kevésbé kulturális elfoglaltság, mint a néptánc, de néha azért ki lehet rúgni a hámból. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ennél jobbat nemigen fogunk találni, szóval közös megegyezéssel a lánybúcsú Balaton mellé lett helyezve. A legnagyobb csomagot választottuk, mert abban aztán tényleg minden benne van, és a menyasszony részét is összedobtuk természetesen. Mégse járja, hogy neki is bele kelljen szállnia, nem igaz? Mindenkinek ajánlom ezt a balatoni csodát, mi is alig várjuk, hogy nyár legyen végre és mehessünk ünnepelni és szórakozni egy hatalmasat.